2013. 07. 14. Beszéd az úrangyala elimádkozásakor

Ferenc pápa beszéde

az úrangyala elimádkozásakor

Castel Gandolfo
2013. július 14. (vasárnap)

(Pdf-ben a lap alján le is tölthető.)

 

 

 

 

 

Kedves Testvérek és Nővérek! Jó napot kívánok!

Az úrangyala elimádkozásához kapcsolódó vasárnapi találkozónkat ma itt, Castel Gandolfóban tartjuk. Köszöntöm e szép kis város lakóit! Szeretnék köszönetet mondani nektek, főként imáitokért, s hasonlóképpen köszöntelek benneteket, kedves zarándokok, akik oly szép számmal jelen vagytok.

A mai evangéliumi szakasz – Lukács evangéliumának 10. fejezetéből – az irgalmas szamaritánusról szóló híres példabeszéd. Ki volt ez az ember? Egyvalaki a sok közül, aki Jeruzsálemből tartott lefelé Jerikóba a júdeai sivatagon át vezető úton. Nem sokkal korábban azon az úton rablók támadtak egy férfira, kirabolták, véresre verték és félholtan otthagyták. Mielőtt a szamaritánus odaérkezett volna, ott haladt el az útja egy papnak és egy levitának is, vagyis két olyan embernek, akik az istentisztelet felelősei voltak az Úr templomában. Látják azt a szerencsétlent, de anélkül, hogy megállnának, elmennek mellette. A szamaritánusnak azonban, amikor megpillantotta, „megesett rajta a szíve” – mondja az evangélium (10,33). Odament hozzá, bekötözte sebeit, egy kis olajat és bort öntve rájuk; majd feltette teherhordó állatára, elvitte egy szálláshelyre, és kifizette ott tartózkodását. Egyszóval gondját viselte: ő a felebarát iránti szeretet példaképe. De Jézus miért épp egy szamaritánust választ példabeszéde főszereplőjének? Azért, mert a zsidók lenézték a szamaritánusokat, eltérő vallási hagyományaik miatt. Jézus azonban megmutatja, hogy az a szamaritánus jószívű, nagylelkű, és a pappal meg a levitával ellentétben, megteszi Isten akaratát, aki irgalmasságot akar, nem pedig áldozatot (vö. Mk 12,33). Isten mindig irgalmasságot akar, és nem azt, hogy mindenkit elítéljünk! A szív irgalmasságát akarja, mert ő irgalmas, és igazán meg tudja érteni nyomorúságainkat, nehézségeinket, s még bűneinket is. Mindnyájunknak ezt az irgalmas szívet adja! A szamaritánus épp ezt teszi: Isten irgalmasságát utánozza, a szükséget szenvedővel szembeni irgalmat gyakorolja.

Az a szent, akire ma emlékezünk, Lellisi Szent Kamill, maradéktalanul megélte ezt az irgalmas szamaritánusról szóló evangéliumot. A betegeket szolgáló szerzetesrend, a kamilliánusok megalapítója, a betegek és egészségügyi dolgozók védőszentje 1614. július 14-én hunyt el: éppen ma kezdődik el halálának négyszázadik évfordulója, amely egy év múlva éri el csúcspontját. Nagy szeretettel köszöntöm Lellisi Szent Kamill összes lelki fiait és leányait, akik e szent karitatív karizmáját élik meg a betegekkel való mindennapos kapcsolatban. Legyetek hozzá hasonló irgalmas szamaritánusok! Kívánom, hogy az orvosokat, az ápolókat, mindazokat, akik kórházakban és betegotthonokban dolgoznak, szintén ugyanez a lelkület hassa át. Ajánljuk ezt a szándékot Szűz Mária közbenjárásába.

Szeretnék veletek együtt egy másik szándékot is a Szűzanyára bízni. Közeleg a Rio de Janeiro-i Ifjúsági Világtalálkozó. Látom, sok itt az életkorát tekintve fiatal, de szívetekben mindnyájan fiatalok vagytok! Én nyolc nap múlva indulok, de sok fiatal már előbb elindul Brazíliába. Imádkozzunk tehát ezért a most kezdődő nagy zarándoklatért, hogy az Aparecidai Boldogasszony, Brazília védőszentje vezesse a résztvevők lépteit, és nyissa meg szívüket, hogy befogadják a küldetést, amelyet Krisztus bíz rájuk.

[Az úrangyala elimádkozása.]

 

(Tőzsér Endre SP fordítása)

 

 

 

©   Nyomtatásban való megjelentetéséhez a Gratuitas Szerzetesteológiai Intézet
előzetes engedélye szükséges.

©   Libreria Editrice Vaticana, 2013.

©   Tőzsér Endre, 2013.