2013. 03. 31. Húsvéti üzenet és Urbi et Orbi áldás

Húsvéti üzenet és Urbi et Orbi áldás

Ferenc pápa beszéde

Szent Péter-bazilika erkélye

2013. március 31. (vasárnap)

 

(Pdf-ben a lap aljáról le is tölthető.)

 

 

 

 

Kedves Testvéreim Rómában és az egész világon, boldog húsvétot! Boldog húsvétot!

Nagy öröm számomra, hogy átadhatom nektek ezt az üzenetet: Krisztus feltámadt! Szeretném, hogy eljusson minden házba, minden családba, különösen oda, ahol több a szenvedés, a kórházakba, a börtönökbe…

Főleg azt szeretném, hogy eljusson minden szívbe, mivel Isten ott akarja elvetni ennek az örömhírnek a magját: Jézus feltámadt, van remény számodra, nem állsz többé a bűn, a rossz uralma alatt! Győzött a szeretet, győzött az irgalom! Isten irgalmassága mindig győz!

Mi is, miként Jézus női tanítványai, akik elmentek a sírhoz, és üresen találták azt, megkérdezhetjük magunktól, mi az értelme ennek az eseménynek (vö. Lk 24,4). Mit jelent az, hogy Jézus feltámadt? Azt jelenti, hogy Isten szeretete erősebb a rossznál, sőt magánál a halálnál is; azt jelenti, hogy Isten szeretete képes átalakítani életünket és virágba borítani szívünk sivatagos tájait. Isten szeretete képes erre!

Ugyanaz a szeretet, amely arra indította Isten Fiát, hogy emberré legyen és elmenjen a legvégsőkig az alázatban és az önátadásban, egészen az alvilágig, az Istentől való elszakítottság szakadékos mélységéig, ugyanaz az irgalmas szeretet árasztotta el fénnyel Krisztus holttestét, alakította át, s vezette át az örök életbe. Jézus nem tért vissza a korábbi életbe, a földi életbe, hanem belépett Isten dicsőséges életébe, a mi emberi voltunkkal lépett be oda, és megnyitotta előttünk a reményteljes jövőt.

Íme, ez a húsvét: a kivonulás, az ember átmenete a bűn, a rossz rabszolgaságából a szeretet, a jó szabadságára. Mivelhogy Isten élet, és csakis élet, s az ő dicsősége mi vagyunk: az élő ember (vö. Irenaeus: Adversus haereses, 4, 20, 5–7).

Kedves Testvéreim! Krisztus egyszer s mindenkorra és mindenkiért meghalt és feltámadt, ám a feltámadás erejének meg kell nyilvánulnia, ennek a rossz rabszolgaságából a jó szabadságába való átmenetnek meg kell valósulnia minden időben, létezésünk konkrét helyein és mindennapi életünkben. Napjainkban is mennyi pusztaságon kell átkelnie az embernek! Főként azon a sivatagon, amely saját magában van, amikor nincs meg benne az Isten és felebarát iránti szeretet, amikor hiányzik belőle annak tudatossága, hogy mindannak az őrzőjévé kell lennie, amit a Teremtő nekünk adott és nekünk ad. Isten irgalma azonban képes virágba borítani a legszikkadtabb talajt is, képes új életet adni a kiszáradt csontoknak (vö. Ez 37,1–14).

Íme tehát a meghívás, amellyel mindnyájatokhoz fordulok: fogadjuk be Krisztus feltámadásának a kegyelmét! Engedjük, hogy Isten irgalmassága megújítson minket, engedjük, hogy Jézus szeressen minket, engedjük, hogy szeretetének ereje átalakítsa a mi életünket is; és váljunk eszközeivé ennek az irgalomnak, legyünk csatornákká, melyeken keresztül Isten megöntözheti a földet, megőrizheti a teremtett világot és kivirágoztathatja az igazságosságot és a békét.

Kérjük tehát a feltámadt Jézustól, hogy alakítsa a halált életté, változtassa a gyűlöletet szeretetté, a bosszút megbocsátássá, a háborút békévé. Igen, Krisztus a mi békénk, és általa könyörgünk békéért az egész világ számára.

Békét a Közel-Keletnek, különösen is az izraeliek és palesztinok között, akik azon fáradoznak, hogy megtalálják az egyetértés útját, hogy bátran és készségesen kezdjék meg újra a tárgyalásokat, hogy véget vessenek egy olyan konfliktusnak, amely már túl régóta tart. Békét Irakban, hogy végérvényesen szűnjön meg minden erőszak, és főleg a szeretett Szíria, a konfliktus által megsebzett nép és a nagyszámú menekült számára, akik segítséget és vigasztalást várnak. Mennyi vér folyt! Mennyi szenvedést kell még elviselni, amíg sikerül politikai megoldást találni a válságra?

Békét Afrikának, mely ma is véres konfliktusok színtere. Maliban találják meg újra az egységet és a stabilitást; és Nigériában, ahol sajnos nem szűnnek a merényletek, melyek súlyosan veszélyeztetik oly sok ártatlan ember életét, és ahol nem kevés személyt, köztük gyermekeket is, túszként tartanak fogva terrorista csoportok. Békét a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti része és a Közép-afrikai Köztársaság számára, ahol sokan arra kényszerülnek, hogy elhagyják otthonukat és még mindig félelemben élnek.

Békét Ázsiában, mindenekelőtt a Koreai-félszigeten. Legyenek képesek felülemelkedni a különbözőségeken, és ismét érlelődjön meg közöttük a megbékélés szelleme.

Békét az egész világnak, amelyet még mindig olyannyira megoszt a könnyű hasznot leső kapzsiság, megsebez az emberi és családi életet veszélyeztető önzés, mely tovább folytatja az emberkereskedelmet, a 21. század legelterjedtebb rabszolgaságát. Az emberkereskedelem ugyanis a 21. század legelterjedtebb rabszolgasági formája! Békét az egész világnak, amelyet szétszaggat a drogkereskedelemhez és a természeti erőforrások féktelen kizsákmányolásához kapcsolódó erőszak! Békét a mi Földünk számára! A feltámadt Jézus hozzon vigaszt azoknak, akik természeti csapások áldozatai, és tegyen minket a teremtett világ felelős őrzőivé.

Kedves Testvéreim, akik itt, Rómában vagy a világ bármely részén hallgattok engem, mindnyájatokhoz a zsoltár felhívásával fordulok: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: / irgalma örökkévaló. / Mondja Izrael háza: / irgalma örökkévaló” (Zsolt 118,1–2).

 

 

(Tőzsér Endre SP fordítása)

Gratuitas Szerzetesteológiai Intézet

 

 

 

©   Nyomtatásban való megjelentetéséhez a Gratuitas Szerzetesteológiai Intézet előzetes engedélye szükséges.

©   Libreria Editrice Vaticana, 2013.

©   Tőzsér Endre SP, 2013.